mozgásterápia

A varázspalló egyik nagy előnye, hogy sok más fejlesztőeszközzel szemben csupán két dimenzióban mozdul, billen, és a földre simul. Így a terápiás foglalkozások alkalmával azok a gyerekek is hamar megbarátkoznak vele, akik bizonytalanabbak, vagy akik számára a mozgás kihívást jelent, illetve a kisebbek is biztonsággal tudják felfedezni és használni.

A mozgásterápia részeként az alábbi varázspalló-gyakorlatok segíthetik a fej- és törzskontroll kialakítását, a testséma, a téri orientáció, az egyensúly és koordináció fejlesztését:

A pallót a földre fektetve

  • terpeszállásban, harántterpeszben, négykézláb helyzetben, mackóállásban vagy ülve billegni
  • előre vagy hátrafelé átsétálni vagy négykézláb átmászni rajta
  • belefeküdve hintázni

Domború hídként

  • előre vagy hátrafelé átsétálni vagy négykézláb átmászni rajta
  • a híd alatt fejjel vagy lábbal előre átkúszni
  • a tetején egyensúlyozni egy lábon
  • a tetejéről leugrani

Jókedvű együttlétté teheti az otthoni gyakorlást, ha a szülő-gyerek páros együtt tornázik – akár mindenki a maga pallóján. Közben kisebb gyerekkel mondókázhatunk, énekelhetünk, nagyobb gyerekkel feladatokat találhatunk ki egymás számára a pallón, vagy játszhatjuk, hogy egymás tükörképei vagyunk.

Ha a billegős-átsétálós feladatok már könnyen mennek, nehezítésképpen lehet babzsákot egyensúlyozni a fejen, kiskanálban diót vagy mogyorószemet szállítani, netán menet közben leguggolni vagy féltérdre ereszkedni egy földön heverő játékért az egyensúly elvesztése nélkül!

Tükör előtt pallózni is jó, hiszen a saját testünk látványa segíthet az egyensúly, illetve a helyes testtartás megtalálásában.

Billegni lehet ritmusra is – lassú vagy gyors mondóka szövegét mondva-követve, esetleg a ritmust tapsolva, a mondóka végén a pallót megállítva, aztán újrakezdve.

Kiknek ajánljuk:

  • megkésett mozgásfejlődésű,
  • mozgásukban enyhe fokban akadályozott,
  • nyaki, vállövi hypotón kisgyermekek,
  • mozgásos ügyetlenséggel, mozgáskoordinációs problémával, egyensúlyzavarral küzdő,
  • gyenge mozgásindítékkal bíró,
  • túlmozgásos,
  • magatartás- és figyelemkoncentrációs zavarok tüneteit mutató,
  • autizmus spektrumzavarral élő gyermekek

Ha terápiás céllal szeretnénk használni a varázspallót, a feladatokat érdemes személyre szabni, a gyermek egyéni igényeihez igazítani – ebben gyógytornász vagy mozgásterapeuta segítségét kérhetjük.

 

Vannak gyerekek, akik nehezen igazodnak el a térben. Olyanok is, akik nem szívesen ülnek hintába, kerülik a labilis helyzeteket, éretlen a mozgásuk, vagy ügyetlenebbek társaiknál. Ezeknek a gyerekeknek a mozgás, a lengés, az ugrás, stb. általában nem élmény, inkább nehézség. A mindennapjaik során – óvodában, iskolában, játszótéren – gyakran éri őket a mozgással, a saját testükkel kapcsolatos kudarcélmény, és az önbizalmuk csorbát szenvedhet.

Ha a mozgásterápia részeként időt és teret engedünk a kreatív, szabad, mozgásos játékra – például egy olyan egyszerű, de ezerféleképpen használható eszközzel, mint a varázspalló -, akkor ezek a gyerekek lehetőséget kapnak, hogy egy védett közegben megtapasztalják, mi mindenre képesek, és feloldódjanak egy saját maguk által kitalált, pozitív mozgásélményt nyújtó játékban.

Íme néhány egyszerű, kedves varázspallós ötlet, amivel egy bizonytalan kisgyereknek segíthetünk „kibújni a csigaházból”:

  • „Mivé varázsolod a pallót?” – Szabad játék. Ha kéri, segíthetünk, vagy ha szeretné, mi is részei lehetünk a mókának.
  • „Legyen a legkényelmesebb! Vagy mutass valami nagyon bátrat vele! Most bújtasson el téged!” – Egy apró iránymutatás, ő pedig hadd kísérletezzen a pallóval.
  • „Lássuk, nekem is sikerül-e?” – Engedjük, hogy most ő találjon ki feladatot nekünk.

Nagyobb gyerekek számára kialakított, kis létszámú mozgásfejlesztő torna csoportban is érdemes kipróbálni a Varázspallót. Akadálypálya építőeleme is lehet, illetve a páros gyakorlatoknál is remekül használható.

Ezek a gyakorlatok nemcsak a gyerekek egyensúlyérzékét, koordinációját és testtudatát fejlesztik, hanem segítik a kommunikációs és kooperációs készség, és a figyelem fejlődését is.

Néhány ötlet páros Varázspallós gyakorlatra:

  • A két gyerek egy matracra fektetett palló két végére igyekszik felállni, egymást segítve, lehet akár egymás kezét fogva. A cél, hogy sikerüljön kiegyensúlyozni a pallót, úgy, hogy mindketten rajta állnak
  • Ugyanebben a helyzetben óvatosan meg is hintáztathatják egymást
  • A matracra fektetett Varázspalló két végére ülve libikókázni is lehet
  • A gyerekek a matracon fekvő Varázspalló két végénél helyezkednek el, a labda a palló közepén pihen. A feladat most az, hogy a labda minél többször végiggördüljön a pallón, ide-oda, anélkül, hogy legurulna. A gyerekek a kezükkel billentik az eszközt – itt muszáj együttműködni!
  • A gyerekek egymással szemben terpeszben állnak, ki-ki a maga Varázspallóján. Labdát dobálnak egymásnak, úgy, hogy közben a pallóról lelépni nem ér

 

(Ezeket a gyakorlatokat jobb mezítláb végezni, illetve matrac használata ajánlott.)